Látnivalók
A község központjában áll a műemlék jellegű római katolikus templom. A kertjében állították fel és avatták 1989. október 1-jén a II. világháborúban elhunyt 28 szorosadi emlékét őrző táblát, amelyet magyar s külföldi családok adakozásából sikerült felépíteni. Bősze Gábor pedagógus hosszú évekig gyűjtötte a község tárgyi és szellemi értékeit. A kis helytörténeti gyűjteményt a volt iskola épületében tekinthetik meg az érdeklődők.
A templommal szemben található az egykori szorosadi iskolaépület, amely ma magánlakásként funkcionál. Benne Bõsze Gábor pedagógus él feleségével, aki hosszú évekig gyûjtögette a környék néprajzi emlékeit. A páratlan gyûjteményt szívesen tekintik meg a látogatók, akik elõzetes bejelentkezést követõen nézhetik meg az érdekes népi tárgyakat, emlékeket. Ezek közül kiemelkednek többek között a régi szerszámok, edények, faragványok, festmények, írásos emlékek.
Szorosadról ötvenen vonultak be az elsõ világháborúba, s a harcok során tizenhárman vesztették életüket. Az elesetteknek a húszas években emeltek emlékoszlopot állítottak, amely ma is mementója a világégés borzalmainak.
A II. világháború Szorosadot sem kerülte el sajnos, többen elestek a harcokban, néhány lakost pedig elhurcoltak. A második világégésben elhunyt szorosadiak nevét ma egy emlékmû õrzi templom tõszomszédságában.
Falukrónika
Szorosad, Somogy megyében a Koppány-völgy egyik északra emelkedő domboldalban fekszik. A település ismert történelme 1332 – re nyúlik vissza.
A török hódoltság idején a koppányi aga területe volt. Később a veszprémi püspökség birtoka lett. Ekkor kezdett tizenöt betelepített német fiatalember, szőlőműveléssel foglalkozni, s a jó bort tisztes haszonnal adták tovább. A falu a XVIII. században fejlődésnek indult, 1750-ben katolikus népiskola, 1835-ben pedig templom épült.
1866-ban csaknem teljesen leégett a község. De, 1910-es években már négyszáznál is többen laktak itt. Az első világháborúban elesett, tizenhárom hősi halottnak emlékoszlopot állítottak. A szovjetek huszonhat embert hurcoltak el borzalmas robotra, s azt kilencen nem élték túl. A lakosságcsere során felvidékről telepítettek ide magyarokat.
A környék nagy kincse a tiszta levegő, a csend és a gyönyörű táj. Az égkékjével, a Nap és a Hold megannyi színével, az erdő zöldjével, milliónyi kifogyhatatlan kincsével, színével, illatával, a folyó adta lehetőségekkel számtalan kikapcsolódást kínál.
Fontos számunkra: a hagyományápolás, a népi ételek megőrzése (kemencében sütés), az élhető környezet, és munkalehetőség biztosítása az itt élő és letelepülni vágyóknak.
Napjaink
Lélekszám: 129 fő
A környék legnagyobb foglalkoztatója a Koppányvölgye Mezőgazdasági Rt., amelynek Szorosadon is van helyi központja. A gazdaság hatvan embernek ad munkát, harmaduk helybeli. Páran vállalkozásuk révén igyekeznek boldogulni, tucatnyian más településre ingáznak nap mint nap. A rendszerváltás után több mint harmincmillió forintnyi beruházás valósult meg a faluban: hét utca közül hatnak már szilárd a burkolata, csapadékvíz-elvezetőket építettek, s megújultak a közösségi és közigazgatási épületek. A település nagy gondja a fiatalok elvándorlása, ezért számukra anyagi segítséget is nyújt a polgármesteri hivatal: lakásépítésükhöz és -vásárlásukhoz vissza nem térítendő támogatást adnak.
A polgármesteri hivatal épülete a falu közösségi életének központja, hiszen ebben a létesítményben kapott helyet a kultúrház is. A hivatal az elmúlt évtizedben az infrastruktúra fejlesztését tûzte ki céljául, ennek szellemében több mint 30 millió forintnyi beruházást hajtottak végre.